A Majomhimlővírus Antigén Tesztkészlet (Immunkromatográfia) aranykolloid-immunkromatográfiás próba, amely a majomhimlővírus antigénjét mutatja ki.

Mi az a majomhimlő?

A majomhimlő (angolul „monkeypox”, az elnevezést a betegség felfedezője, Preben von Magnus adta) egy zoonózisos vírusfertőzés - egy olyan betegség, ami állatról emberre, illetve emberről emberre is terjed, relatíve gyorsan, ezért a WHO jelenleg is kiemelt figyelemmel kíséri a diagnosztizált eseteket. A majomhimlő nem csak emberen, hanem több más állatfajon is előfordult már, lefolyása jellemzően 2-4 hétig tart, halálozási rátája aránylag magas, 3-6%, a túlélők veszélyes szövődményeknek vannak kitéve.

Hogyan terjed a majomhimlő?

A majomhimlő emberre terjedhet fertőzött állatról, fertőzött emberről és fertőzött használati tárgyról egyaránt, cseppfertőzéssel, vérrel, nyálkahártyán keresztül és bőrérintkezéssel is (az állatvilágban akkor is megfertőződhet vele egy élőlény, ha egy majomhimlős prédát fogyaszt el). Az elnevezéssel ellentétben a majomhimlő fő hordozóállata valószínűsíthetően nem a majom, hanem a rágcsálók, ami aggodalomra ad okot, hiszen a pestisjárványhoz hasonlóan, a nagyvárosokban igen nagy a velük való érintkezés lehetősége.

Mik a majomhimlő tünetei?

A nyilvántartott majomhimlő tünetek a fekete himlőhöz hasonlatosak: a majomhimlő lappangási ideje 6-13 nap között mozog, ám ennél hosszabb, akár 21 napos „inkubációs idő” is előfordulhat, mielőtt a betegség erős láz, fejfájás, fáradtság és levertség formájában fellobban, mindezt izomfájdalmak és hátfájás is kísérhetik. A majomhimlő tünetei közt jelentős nyirokcsomóduzzanat figyelhető meg a nyakon vagy az ágyékon, melyek nyomásra fájdalommal járnak.

SZOLGÁLTATOTT ANYAGOK

• Egy-egy tesztkazettát tartalmazó, lezárt tasakok

• Nedvszívó • Extrakciós kémcső

• Antigénextrakciós puffer

• Papír munkafelület (a kis, egy tesztet tartalmazó doboz felhasználható munkafelületként)

• Használati utasítás